A Vizsolyi Biblia kinyomtatása I. Rákóczi Zsigmond, akkori egri főkapitány támogatása nélkül nem valósulhatott volna meg. Rákóczin kívül Ecsedi Báthori István országbíró, a Homonnai Drugeth család, Mágócsi Gáspár már a reformáció korai időszakától kezdve hívei voltak a protestantizmusnak és a Biblia magyarra fordításának. Vizsolyban Rákóczi Zsigmond egyik házába kerültek a könyvnyomtató gépek és felszerelések, ő hívta meg a nyomdász Mantskovit Bálintot és 1589-ben a nyomda bezárását és a felszerelések lefoglalását is ő akadályozta meg: „Felségednek azt a rendeletit, amelyben azt parancsolja, hogy egy bizonyos… nyomdászt minden felszerelésével együtt adjak át a szepesi kamarának, megkaptam. Bizton higgye el Felséged, hogy nem naptárt nyomtat, csupán a Szent Bibliát, amelyet már kinyomtattak és elterjesztettek német, görög, latin és szláv nyelven, csak magyarul nem… Ezt pedig egyedül a mágnás urak nem csekély költségén fordították magyarra, az egyszerűbb emberek számára, akik kevésbé tudnak idegen nyelveken… Ezért … kérem Felségedet, hogy a Szent Biblia maradék részét jóindulatú kegyelmességéből engedje kinyomtatni…”.
Három évvel a Vizsolyi Biblia kinyomtatása után, Mantskovit Bálint fordította német nyelvből és adta ki e betűrendes bibliai név- és tárgymutatót. A művet a nyomdász „Rakotzi Zsigmondnak, Torna megye főispánjának … kegyelmes uramnak … patronusomnak” ajánlja.
„Mi, Rákóczy Zsigmond, Isten kegyelméből Erdély fejedelme, a Magyar Királyság részeinek ura és székelyek ispánja stb. jelen iratunk tartalmával adjuk emlékezetére mindenkinek, akit illet, hogy egyrészt néhány hűséges tanácsadónk ez ügyben történt egyedi közbenjárására, másrészt pedig előkelő kegyelmünkből és bőkezűségünkből az igazán méltókat és erényük valamint emlékezetes cselekedetük miatt ajánlásra érdemeseket szent emlékezetű erdélyi fejedelmi elődeink példája szerint figyelemmel szoktuk kísérni, azért is, hogy említett híveinkben kegyes gyakorlatunk révén feléledjen az erényre való törekvés.”